Hogyan viszonyul a hazai lakosság a digitális egészségügyi technológiák, többek között a robotsebészeti eljárások térnyeréséhez? Mennyien élnek ortopédiai implantátummal, illetve csontrögzítésre szolgáló beültethető eszközzel jelenleg Magyarországon? Milyen mértékű a betegek tájékozottsága a viselt eszközökkel kapcsolatban? Sok más mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon (EKIK) belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársai a közelmúltban végzett keresztmetszeti vizsgálat során.
Az előzetes eredményeket Dr. Hölgyesi Áron, a központ munkatársa mutatta be két poszter prezentáció formájában, a 2022. november 6-9. között, Bécsben megrendezett nemzetközi ISPOR Europe konferencián. A tanulmány összességében új adatokkal szolgál az ortopédiai implantátumok prevalenciáját tekintve, elősegíti a beültethető eszközökkel kapcsolatos betegtájékozottság és életvitelre gyakorolt hatások közötti összefüggés megértését, illetve lehetővé teszi a robotsebészet társadalmi elfogadottságának betegközpontú értékelését.
A vizsgálati modul első részében az ortopédiai implantátumok és csontrögzítésre szolgáló eszközök önbevallás alapján meghatározott gyakorisága összességében magasnak bizonyult, a résztvevők 9,4 százaléka élt együtt legalább egy ilyen implantátummal. A beültetett eszköz általános felhasználására és biztonságosságára vonatkozó ismeretek, illetve az orvosi segítséget igénylő problémák felismerésének képessége tekintetében a válaszadók átlagos tudás hasonlóan alakult, ugyanakkor az idősebb válaszadók körében magasabb tudásszint volt megfigyelhető, továbbá a tudás pozitív korrelációt mutatott a beültetett eszköz életre gyakorolt hatásával (r=0,262; p<0,01).
A vizsgálati modul második részében a robotsebészettel kapcsolatos lakossági preferenciák a fizetési hajlandóság módszerével kerültek meghatározásra. A válaszadóknak egy gondolatkísérlet keretében kellett választaniuk a kizárólag sebész által vagy speciális robotkar segítségével végzett csípőprotézis beültetés között, illetve meg kellett határozniuk, hogy mennyit lennének hajlandóak fizetni, hogy a választott eljárással operálják őket. A teljes mintában nagyobb arányban választották a robot segítségével végzett műtétet (54,4% vs. 45,6%). A két eljárásért felajánlott összeg nem tért el szignifikánsan a két csoport között, ugyanakkor az idősebb válaszadók és a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében nagyobb fizetési hajlandóság volt megfigyelhető.
A digitális technológiák egészségügyben történő térnyerésével párhuzamosan a robottechnikai megoldások alkalmazása egyre elterjedtebbé vált a különböző műtéti beavatkozások, különösen az ortopédiai sebészet területén. Ezek az új eljárások jelentős mértékben javíthatják a pontosságot és precizitást, mely kiemelt fontosságú az ízületi protézisek beültetése során, hiszen az operáció során elkövetett technikai hibák jelentősen befolyásolják a postoperatív komplikációk gyakoriságát, ezen keresztül pedig a beavatkozás sikerességét.
A poszterekhez kapcsolódó, eredeti angol nyelvű absztraktok a következő linkeken érhetők el:
- Citizens’ Preferences for Robot-Assisted Hip Replacement: Results of an Online Cross-Sectional Study in Hungary (https://www.ispor.org/heor-resources/presentations-database/presentation/euro2022-3568/120378)
- Living with Orthopaedic Implants: Results of an Online Cross-Sectional Study in Hungary (https://www.ispor.org/heor-resources/presentations-database/presentation/euro2022-3566/120412)
