HECON 2022-es éves összefoglaló

HECON: eredményes 2022!

Az Egészségügyi Közgazdaságtani Kutató központ köszönetet mond Mindenkinek, akikkel 2022-ben különböző hazai és nemzetközi kutatásokban együtt dolgozott, akikkel közösen cikkeket írt, akik a konferenciáikon és kurzusaikon előadtak, hozzászóltak, jelen voltak, és mindazoknak, akik különböző úton-módon segítették, támogatták a munkájukat! 

Eredményes évet zárt a csapat, amint ez a magyar és angol nyelvű jelentésükben olvasható.

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag újévet kíván a HECON! 

HECON_ObudaiEgyetem_Evesjelentes2022

ISPOR Europe 2022 konferencia jelkép.

ISPOR Europe 2022: HECON kutatási eredmények a robotsebészettel kapcsolatos lakossági preferenciák és betegtájékozottság az ortopédiai implantátumok területén

Hogyan viszonyul a hazai lakosság a digitális egészségügyi technológiák, többek között a robotsebészeti eljárások térnyeréséhez? Mennyien élnek ortopédiai implantátummal, illetve csontrögzítésre szolgáló beültethető eszközzel jelenleg Magyarországon? Milyen mértékű a betegek tájékozottsága a viselt eszközökkel kapcsolatban? Sok más mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon (EKIK) belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársai a közelmúltban végzett keresztmetszeti vizsgálat során.

Az előzetes eredményeket Dr. Hölgyesi Áron, a központ munkatársa mutatta be két poszter prezentáció formájában, a 2022. november 6-9. között, Bécsben megrendezett nemzetközi ISPOR Europe konferencián. A tanulmány összességében új adatokkal szolgál az ortopédiai implantátumok prevalenciáját tekintve, elősegíti a beültethető eszközökkel kapcsolatos betegtájékozottság és életvitelre gyakorolt hatások közötti összefüggés megértését, illetve lehetővé teszi a robotsebészet társadalmi elfogadottságának betegközpontú értékelését.

A vizsgálati modul első részében az ortopédiai implantátumok és csontrögzítésre szolgáló eszközök önbevallás alapján meghatározott gyakorisága összességében magasnak bizonyult, a résztvevők 9,4 százaléka élt együtt legalább egy ilyen implantátummal. A beültetett eszköz általános felhasználására és biztonságosságára vonatkozó ismeretek, illetve az orvosi segítséget igénylő problémák felismerésének képessége tekintetében a válaszadók átlagos tudás hasonlóan alakult, ugyanakkor az idősebb válaszadók körében magasabb tudásszint volt megfigyelhető, továbbá a tudás pozitív korrelációt mutatott a beültetett eszköz életre gyakorolt hatásával (r=0,262; p<0,01).

A vizsgálati modul második részében a robotsebészettel kapcsolatos lakossági preferenciák a fizetési hajlandóság módszerével kerültek meghatározásra. A válaszadóknak egy gondolatkísérlet keretében kellett választaniuk a kizárólag sebész által vagy speciális robotkar segítségével végzett csípőprotézis beültetés között, illetve meg kellett határozniuk, hogy mennyit lennének hajlandóak fizetni, hogy a választott eljárással operálják őket. A teljes mintában nagyobb arányban választották a robot segítségével végzett műtétet (54,4% vs. 45,6%). A két eljárásért felajánlott összeg nem tért el szignifikánsan a két csoport között, ugyanakkor az idősebb válaszadók és a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében nagyobb fizetési hajlandóság volt megfigyelhető.

A digitális technológiák egészségügyben történő térnyerésével párhuzamosan a robottechnikai megoldások alkalmazása egyre elterjedtebbé vált a különböző műtéti beavatkozások, különösen az ortopédiai sebészet területén. Ezek az új eljárások jelentős mértékben javíthatják a pontosságot és precizitást, mely kiemelt fontosságú az ízületi protézisek beültetése során, hiszen az operáció során elkövetett technikai hibák jelentősen befolyásolják a postoperatív komplikációk gyakoriságát, ezen keresztül pedig a beavatkozás sikerességét.

A poszterekhez kapcsolódó, eredeti angol nyelvű absztraktok a következő linkeken érhetők el: