Szerző: admin

A hazai és nemzetközi prevalencia adatokat tekintve a mozgásszervi betegségek a leggyakrabban előforduló krónikus betegségek közé tartoznak, melyek sok esetben jelentős fájdalommal és funkcióromlással járnak együtt, ezáltal korlátozottságot és a betegek életminőségének drasztikus csökkenését okozhatják. A mozgásszervi betegségekkel járó jelentős betegségteherre való tekintettel kiemelt jelentőségű a mozgásszervi egészség és az ezzel összefüggő életminőség vizsgálata, mely a betegek állapotának felmérésén túl megteremti a lehetőséget az egyes egészségügyi szolgáltatások és a terápiás terület átfogó értékelésére is.

A közelmúltban ezen igények kielégítése céljából került kifejlesztésre az Oxfordi Egyetem által a Mozgásszervi Egészség Kérdőív (Musculoskeletal Health Questionnaire – MSK-HQ), mely megbízható módon, kellő szenzitivitással méri a válaszadók mozgásszervi tüneteit és életminőségét, továbbá általánosan alkalmazható a mozgásszervi betegségek széles spektrumán. A kérdőívet megjelenése óta számos nyelvre lefordították, illetve validitását különböző mozgásszervi problémákkal küzdő betegcsoportok esetén igazolták. Az elért jelentős nemzetközi eredményekre való tekintettel fontos volt, hogy az MSK-HQ elérhetővé váljon Magyarországon is.

A magyar nyelvi verzió kidolgozása és alkalmazhatóságának vizsgálata a HECON munkatársai vezetésével és szakérők bevonásával történt. A vizsgálat során a kutatócsoport tagjai kialakították az MSK-HQ magyar nyelvű változatát, majd keresztmetszeti lakossági felmérés keretében vizsgálták a mérési tulajdonságait. Emellett felmérték a hazai lakosság általános mozgásszervi állapotát és a különböző mozgásszervi problémák gyakoriságát, illetve az egyes problémákkal küzdő csoportok egymáshoz viszonyított egészségi állapotát. Továbbá arra is keresték a választ, hogy milyen alapvető tulajdonságok vannak hatással az egyének mozgásszervi egészségére és életminőségére.

Az eredmények összességében alátámasztják, hogy a magyar nyelvű MSK-HQ egy érvényes, megbízható és megfelelően alkalmazható kérdőív, melynek mérési tulajdonságai hasonlóak a szakirodalomban korábban közölt eredményekhez. A hazai lakosságban a mozgásszervi problémával élők száma jelentős. A lakossági mintában a férfiak, a fővárosban élők, a magasabb jövedelműek és magasabban iskolázottak esetében találtunk jelentősen jobb MSK-HQ értéket.

A kutatásban résztvevők munkájának eredményeként elsőként közöltünk lakossági referenciaértékeket az MSK-HQ mércével, mely immár Magyarországon is elérhető és alkalmazható mind klinikai vizsgálatokban, mind pedig a rutin klinikai gyakorlat során a mozgásszervi betegek állapotának rögzítésére és nyomon követésére, továbbá populációs szintű felmérésekben a hazai lakosság mozgásszervi egészségének vizsgálatára. Az így kapott eredmények megteremtik többek között a hazai betegek nemzetközi összehasonlításának lehetőségét. Az eszköz alkalmazása továbbá minőségbiztosítási célokat is szolgálhat a jövőben, mivel kiválóan alkalmazható a mozgásszervi betegeket célzó egészségügyi szolgáltatások eredményességének felmérésére, illetve az egyes szolgáltatások hatékonyságának akár intézmények közötti összehasonlítására. Ezáltal a hazai vizsgálat eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak mind a klinikai, mind pedig az egészségpolitikai döntések meghozatalához.

Az eredeti angol nyelvű közlemény a következő linken érhető el: https://bmcmusculoskeletdisord.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12891-022-05716-9

Hivatkozás:

Hölgyesi Á, Poór G, Baji P, Zrubka Z, Farkas M, Dobos Á, Gulácsi L, Kovács L, Péntek M. Validation of the Musculoskeletal Health Questionnaire in a general population sample: a cross-sectional online survey in Hungary. BMC Musculoskelet Disord. 2022 Aug 13;23(1):771. doi: 10.1186/s12891-022-05716-9.

A fenti témára épül a Magyar Közgazdasági Társaságban (MKT) működő Egészség- és egészségügy-gazdaságtan Szakosztály alábbi linken látható videója, amelyik a 60. Közgazdász Vándorgyűlés alkalmából készült. 
A beszélgetésben részt vettek a HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont munkatársai Prof.Gulácsi László moderálásával: Prof.Péntek Márta, az MKT Egészség- és egészségügy-gazdaságtan  szekció elnöke, az MTA doktora, egyetemi tanár; Dr.Zrubka Zsombor egyetemi docens, a HECON vezetője és Dr.Szabó István egyetemi docens, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese. 

A betegközpontú egészségügyi ellátás egyik fő eleme a beteg bevonása az egészségével kapcsolatos döntésekbe (angol szakszóval: shared decision making). A közös döntéshozatal alapvető igény az egészségügyi ellátás során és számos orvosi szakmai irányelv a fő általános alapelvei között rögzíti ennek szükségességét. Intenzív tudományos kutatások folynak ezen a téren. A megosztott döntéshozatalhoz elengedhetetlen, hogy a beteg jól informált legyen a betegségéről, a lehetséges terápiákról és azok várható eredményeiről, kockázatairól, mindezeket értse meg, képes legyen kommunikálni róla és alkalmazni a kezelésében való együttműködése során. Ugyanennyire fontos, hogy az orvos is megismerje a beteg elgondolásait, preferenciáit, az egészségével és a terápiákkal kapcsolatos szubjektív várakozásait, az egészségügyi ellátással és az elért eredményekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ehhez egyrészt megfelelő, valid mércékre van szükség, amelyekkel megbízhatóan fel lehet mérni és követni bekövetkező változásokat a beteg szemszögéből nézve. Továbbá, megbízható információ forrásokra és az információs szerzést, megértést és kommunikálást segítő eszközökre van szükség. Az internet alapú döntéshozatalt támogató eszközök, a fejlett műszaki technológiák és informatikai megoldások ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a megosztott döntéshozatalban az egészségügyben.

Az International Shared Decision Making Conference 2022 alkalmából egy különszám jelent meg a ZEFQ szakfolyóiratban (https://www.zefq-journal.com/issue/S1865-9217(22)X0005-6), melyben nemzetközi körképet adnak a betegközpontú egészségügy és a beteggel megosztott egészségügyi döntéshozatal helyzetéről az egyes országokban.

Magyarországról az Egészségügyi Közgazdaságtani Kutatóközpont (HECON, EKIK, ÓE) közreműködésével készült egy összefoglaló, amely itt található: https://www.zefq-journal.com/article/S1865-9217(22)00065-4/fulltext

Prof. Péntek Mártát, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központon belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) vezető munkatársát megválasztották a svájci székhelyű Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége (European Alliance of Associations for Rheumatology, EULAR) Kutatási Bizottsága újonnan alakult Epidemiológiai és Népegészségügyi Kutatások Albizottságába. Az EULAR képviseli az európai reumatológiai tudományos társaságokat.

A neves szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport az EULAR Kutatóközponton belül két izgalmas kutatási projektben vesz részt: egy „Reumatológiai és Mozgásszervi Betegregiszter”, illetve a „RheumaFacts” elnevezésű adattár létrehozásában, amely frissített, naprakész adatokat biztosít a reumatológiai és mozgásszervi betegségekről (egészségi állapot, gazdasági vonatkozások, betegségteher, ellátás, egyenlőtlenségek, kutatási igények) Európában.

A kutatócsoport feladata az új irányelvek kidolgozása is, mégpedig a szakértés, a kutatási infrastruktúra-fejlesztés, a képzés és oktatás a reumatológiai és mozgásszervi betegségek epidemiológiája és társadalmi vonatkozásai témakörökben.

Prof. Péntek Márta DSc megválasztása nemcsak komoly szakmai elismerés, hanem egy rendkívüli lehetőség az Óbudai Egyetemen zajló tudományos kutatások képviseletére ebben a magas presztízsű európai szakmai szervezetben, és a nemzetközi kutatás-fejlesztési kapcsolatok bővítésére.

Az egészségiparban az innováció olyan gyors, hogy a döntéshozók világszerte egyre gyakrabban kényszerülnek mérlegelni: az új kezelések, technológiák közül melyek finanszírozását tudja az egészségügyi költségvetés vagy egy egészségbiztosító felvállalni. Az egészségügyi közgazdászoknak pedig napjainkban egyre gyakrabban kell választ adniuk arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy mennyibe is kerül az egészségünk.

Ez alapozta meg az Óbudai Egyetemen, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központban működő HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont legfrissebb kutatását, mely során új módszer lett kidolgozva a közel-keleti régió országai számára a hiányzó egészségügyi költségadatok megbecslésére. Gyakori probléma ugyanis, hogy egy-egy döntés meghozatalához egy adott országban nem állnak rendelkezésre megfelelő költség adatok. Ez különösen a gyorsan fejlődő, átalakuló egészségügyi rendszerekben tapasztalható, ahol az újonnan bevezetett terápiák értékeléséhez nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a múltból. A rendszerváltást követően átalakuló kelet-európai egészségügyi rendszerekben szerzett kutatási tapasztalatok, módszerek ezért értékesek lehetnek más régiók számára is.

A kutatás során a kutatóközpont munkatársai a régióból érkező hallgatókkal, gyakorló szakemberekkel és a terület nemzetközileg elismert vezető szaktekintélyével együttműködésben egy egyszerűen alkalmazható képletet dolgoztak ki, amely segítségével a régió országaiból származó költségek és az országok gazdasági teljesítménye segítségével a hiányzó költségadatok megbecsülhetők. Mindehhez a régióból közölt összes költségadat összegyűjtésére és szisztematikus elemzésére volt szükség. A képlet a gyakorló szakemberek számára ad segítséget ahhoz, hogy még minimális rendelkezésre álló adatból is a lehető legpontosabb költségbecslést készíthessék el. A kutatás egyben felhívja a figyelmet, hogy az esetek jelentős részében még az így elérhető legpontosabb becslések is csupán durva közelítésnek számítanak, ezért a fontos döntések esetén esetben mérlegelendő a megfelelő módszertannal elvégzett célzott kutatás elvégzése.

A digitalizálódó egészségügyi rendszerekben rengeteg adat keletkezik, melyek feldolgozásával, korszerű adatelemzési módszerek alkalmazásával egyre megbízhatóbb válaszok adhatók a felmerülő kutatási kérdésekre. Az egészségügyi költségek mérése különösen részletes, pontos adatgyűjtést igényel, mivel egy-egy beteg ellátása az általános ellátási szabályok ellenére beteg állapotától és az intézményi sajátosságoktól függően rendkívül változó lehet.

Az eredeti közlemény a rangos PharmacoEconomics folyóiratban jelent meg, és itt olvasható. https://link.springer.com/article/10.1007/s40273-022-01146-6

Zrubka Z, Péntek M, Mhanna L, Abu-Zahra T, Mahdi-Abid M, Fgaier M, El-Dahiyat F, Al-Abdulkarim H, Drummond M, Gulácsi L. Disease-Related Costs Published in The Middle East and North Africa Region: Systematic Review and Analysis of Transferability. Pharmacoeconomics. 2022 May 17. doi: 10.1007/s40273-022-01146-6

Vajon a korszerű gépi tanulási módszerek mennyire adnak pontos és megbízható képet az egyéni életminőségről? Mennyire pontosan becsülhető az egyén életminősége anélkül, hogy azt megmérnénk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON), az ELTE, a BCE, és külföldi kutatóintézetek munkatársaiból álló kutatócsoport legújabb, rangos nemzetközi folyóiratban közzétett kutatásában.

A kutatócsoport Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában végzett 30 életminőség kutatásból több mint 26.000 beteg anonim adatát elemezte hagyományos illetve a legkorszerűbb gépi tanulási módszerekkel. Az adatok nagyobb részét az algoritmusok tanítására, kisebb részét az eredmények ellenőrzésére használták fel. Tíz egyénből négy-öt eseteben sikerült olyan pontossággal megbecsülni az életminőséget, mely során az eltérések az egyén szempontjából nem érzékelhetők. Ugyanakkor tízből négy esetben a rendszer azt sem jelezte előre pontosan, hogy az illető teljesen egészségesnek, közepesen, vagy súlyosan betegnek érzi magát. Az egyes módszerek között különbség mutatkozott abban, hogy inkább az egészséges vagy beteg egyéneknél adtak pontosabb becslést, de összességében a hagyományos és a gépi tanulási módszerek hasonlóan teljesítettek.

A kutatás tanulsága, hogy még nem rendelkezünk kellő mennyiségű és minőségű adattal az emberek életminőségéről ahhoz, hogy azt pontos és megbízható gépi tanulási algoritmusok betanítására használhassuk. Az első teendő a jó minőségű életminőség adatok gyűjtése az egészségügyi ellátórendszer minél több pontján, betegregiszterek kialakítása, melyhez a jogi háttér és a biztonságos infrastruktúra megteremtése kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy az így gyűjtött adatokból a jövőben minél értékesebb információ legyen kinyerhető, az adattudósoknak, orvosoknak és egészségközgazdászoknak együtt kell működniük.

Az egészségügy digitalizációja és a digitális orvostechnikai eszközök elterjedése egyre nagyobb mennyiségű egészségügyi adatot generál az egész világon. Az így felgyűlő adattömeg mennyisége és komplexitása olyan mértékű, hogy az már csak gépi tanulási és mesterséges intelligencia módszerekkel dolgozható fel. E módszerek közös jellemzője, hogy előzetes feltételezések, tudományos hipotézisek nélkül is képesek pusztán a betáplált adatokra támaszkodva összefüggéseket feltárni, pontos becsléseket tenni.

A hagyományos adatelemzési technikákkal összehasonlítva a gépi tanulási módszerek előnye gyakran egyben hátrányt is jelent. A hagyományos adatelemzési módszerek alkalmazása során a kutatók megfogalmazzák az előzetes feltételezéseiket, és az elemzésekből ezen feltételezések tükrében nyernek választ. Mivel a kérdés ismert, a kapott válasz általában jól értelmezhető. A gépi tanulási módszerek esetén azonban sokszor nem megmagyarázható, hogy hogyan születtek az eredmények. Egyes felhasználási területeken ez nem okoz problémát, például egy fotó minősége szemmel láthatóan javítható a háttérben futó számítások pontos ismerete nélkül is. Azonban az már kérdéseket vet fel, hogy az egészséggel kapcsolatos döntések során mennyire támaszkodhatunk olyan elemzések eredményeire, amelyek mögött a számítások nem, vagy csak korlátozott mértékben értelmezhetők.

Napjainkban egy Röntgen-kép vagy anyajegyről készült fotó alapján az algoritmusok  pontosabb diagnózist képesek felállítani, mint az orvosok. Az orvosi döntéseket gyakran az határozza meg, hogy a betegek hogyan érzik magukat, milyen az életminőségük. Az egyének életminőségének pontos ismerete pedig az egészségügy finanszírozásáról szóló döntések során alapvető fontosságú.

Szerzők: Dr. Zrubka Zsombor, Prof. Péntek Márta, Prof. Gulácsi László, Jani Kinga, Óbudai Egyetem, EKIK, 1034 Budapest, Bécsi út 96/B

Elérhetőség: https://hecon.uni-obuda.hu

Az eredeti, angol nyelvű közlemény: Zrubka Zsombor, Csabai István, Hermann Zoltán, Golicki Dominik, Prevolnik-Rupel Valentina, Ogorevc Marko, Gulácsi László, Péntek Márta: Predicting Patient-Level 3-Level Version of EQ-5D Index Scores From a Large International Database Using Machine Learning and Regression Methods VALUE IN HEALTH Paper: in press , 12 p. (2022) ezen a linken érhető el.

Hány éves korunkig maradunk egészségesek? Országos felmérést készítettek a lakosság szubjektív várakozásairól az Óbudai Egyetem Egyetemi Innovációs és Kutatóközponton belül működő Egészségügyi Közgazgdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársai.

A kutatás rendkívül fontos – a legtöbb európai ország döntéshozói ugyanis figyelemmel kísérik a születéskor és a 65 éves korban várható teljes és egészséges élettartamot, de amíg a hivatalos statisztikák országos szinten fontos információkkal szolgálnak az egészségügyi rendszer működéséről, addig az egyénekről csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedekben a világ fejlett gazdasággal rendelkező országaiban az egészségügyi költségek növekedésének ütemét nem követte a várható élettartam arányos mértékű növekedése. Ezzel párhuzamosan az egészségpolitikusok és a döntéshozók egyre inkább az életminőség javítását és a várható egészséges élettartam növelését tekintették az egészségügyi rendszerek elsődleges céljának és fő teljesítménymutatójának.

Ez adta az alapötletet a HECON új kutatásához, amely az egészséges élettartammal kapcsolatos szubjektív várakozások felmérését és a hivatalos statisztikai adatokkal történő összehasonlítását tűzte ki célul. Az 50 év feletti lakosságban végzett kérdőíves kutatás a hivatalos statisztikák módszertanát alkalmazta az egyének szintjén, és ezáltal a világon elsők között sikerült azokkal összevethető módon felmérni az egészségesen várható élettartammal kapcsolatos egyéni várakozásokat. A korábbi kutatások során bebizonyosodott, hogy az egyének szubjektív várakozásai jól tükrözik a ténylegesen várható élettartamukat, és szubjektív várakozásaik az egészségükkel és pénzügyeikkel kapcsolatos döntéseiket is jelentős mértékben befolyásolják. A lakosság élethosszal kapcsolatos szubjektív várakozásai meglepően pontosan megközelítik a hivatalos statisztikai adatokat annak ellenére, hogy az emberek nagy része valószínűleg a szak-statisztikákról csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik.

A HECON kutatása az emberek egészséggel kapcsolatos gondolkodásáról is sok érdekes megállapítással szolgált.  Amíg az átlagos várható élethossz tekintetében a teljes lakosság becslései pontosnak tekinthetők, az egészséges élettartamukat általában alulbecsülik az emberek. Miközben a férfiak és nők szubjektív várakozásai az egészséges és teljes élettartam tekintetében is hasonlóak, a valóságban a nők hosszabb életre számíthatnak és várható élettartamukat, egészségi állapotukat pontosabban tudják meghatározni, mint a férfiak. A férfiak 60 éves kor felett lényegesen túlbecsülték a betegen hátralevő élettartamukat. Az emberek leggyakrabban az életkoruk, pillanatnyi egészségi állapotuk, lakóhelyük és életkoruk alapján becsülték meg az egészségesen várható élettartamukat, míg a szubjektív élethossz a hozzátartozóik életkorától, a boldogság szintjétől, a szociális környezettől és attól is függött, hogy másokhoz képest egészségesebbnek vagy kevésbé egészségesnek ítélik meg az életmódjukat az emberek. A nők és férfiak gondolkodását befolyásoló tényezők között számos eltérés mutatkozott. Az igazolt kockázati tényezők: túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód sajnálatos módon egyik nemnél sem befolyásolták az egészséges élettartammal és élethosszal kapcsolatos várakozásokat, sőt az egészséggel kapcsolatos lakossági tévhitek egyik jele, hogy a túlsúlyos férfiak hosszabb életre számítottak, mint a normál testsúlyúak. 

A kutatás résztvevői

Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) Egészségügyi Közgazdaságtan Központ (HECON) munkatársai: Prof. Gulácsi László; Prof. Péntek Márta és Dr. Zrubka Zsombor.

Az EKIK Élettani Szabályozások (PhysCon) Kutatócsoportjából: Prof. Kovács Levente; Dr. Ferenci Tamás és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese: Dr. Kincses Áron.

A kutatást összegző eredeti, angol nyelvű publikáció egy rangos nemzetközi lapban jelent meg, és az alábbi linken olvasható:

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0264708

Az egészség megőrzésében, a krónikus betegségek leküzdésében egyre nagyobb szerep jut maguknak a betegeknek is. Az Óbudai Egyetem közreműködésével immár magyarul is elérhető a világ több mint 20 országában használatos, 13 kérdésből álló úgynevezett Betegaktiváció Kérdőív (PAM-13), amely jelentős mértékben járulhat hozzá az eredményes öngondoskodáshoz, valamint az életmódbeli kockázatok mérsékléséhez.

Az elmúlt időszak egyik fontos egészségügyi fogalma a megfelelő ismereteket, készségeket és motivációt igénylő betegaktiváció, amelynek mérésére, a világ számos, fejlett egészségüggyel rendelkező országában fordítanak kiemelt figyelmet. A betegaktivációs mérőeszközt azért fejlesztették ki, hogy megbízható eszközként szolgáljon, mérni tudja a betegek azon készségeit, ismereteit és motivációját, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljanak saját ellátásukhoz.

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (ÓE EKIK) működő HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont munkatársai – Prof. Dr. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes, Prof. Dr. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – a Budapesti Corvinus Egyetemmel, az ELTE-vel és az amerikai Oregoni Egyetemmel együttműködve ültették át magyarra a Betegaktiváció Kérdőívet.

A közel 800, 40 évnél idősebb válaszadó körében végzett online kutatás kimutatta, hogy a magasabb betegaktiváció a hazai lakosság körében is összefügg az egészségesebb életmóddal: többet mozognak, egészségesebben táplálkoznak, ritkábban túlsúlyosak és magasabb egészségműveltséggel rendelkeznek. A tanulmány ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a betegaktiváció nem függ az életkortól, az iskolai végzettségtől vagy anyagi helyzettől, az egészségtudatos hozzáállás bárki számára elérhető. (A rangos „The European Journal of Health Economics” című szaklapban megjelent eredeti angol nyelvű közlemény az alábbi linken érhető el: https://rdcu.be/cF7kz)

Az egészséges életmód, a hatékony önmenedzsment, a jó terápiás együttműködés nem csak népegészségügyi szempontból fontos. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyártói is felismerték: a betegeknek is szerepe lehet abban, hogy a mindennapi használat során egy-egy gyógyszer vagy orvosi eszköz mennyire bizonyul hatékonynak, illetve biztonságosnak. A betegek oktatására és támogatására szakosodott szakemberek mellett az egészségügy digitalizációja is elősegíti, hogy a betegek információkhoz jussanak és támogatást kapjanak az egészségük megőrzéséhez, krónikus betegségek önmenedzsmentjéhez vagy egy-egy terápia megfelelő alkalmazásához. Magas betegaktiváció esetén mindezek sikerének az esélye is magasabb.

Amennyiben a betegaktiváció szintje a kívánatosnál alacsonyabb, akkor azt fejleszteni kell. De honnan tudjuk, hogy mi a kívánatos, kinél alacsony, kinél magas szintű a betegaktiváció? Milyen módszerekkel fejleszthető hatékonyan? Amig nem tudjuk mérni, addig sehonnan. A mérhetőség a gyártók esetén is kulcskérdés, hiszen a betegaktiváció támogatásával, fejlesztésével a termékük eredményes használatát is elősegíthetik. A PAM-13 magyar verziójának köszönhetően minderre már hazánkban is van lehetőség.

A PAM-13 betegaktivációs kérdőív magyar verziójának kifejlesztése része a HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont azon programjának, mely azt tűzte ki célul, hogy az egészség és életminőség mérésére a legkorszerűbb, nemzetközileg alkalmazott kérdőívek hazánkban is elérhetők legyenek.

A HECON-ról

A HECON az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában működő szervezeti egység, amely hazai és nemzetközi interdiszciplináris kutatásaival segíti az orvosi és műszaki innovációt, valamint annak az oktatásban, gazdaságban és társadalomban történő hasznosulását. Elsődleges feladata az egészségügyi közgazdaságtan és technológiaértékelés egységes kutatási és oktatási stratégiájának kialakítása, a karokkal és egyetemi központokkal az orvosi, műszaki, közgazdasági és üzleti tudományok eredményeit integráló közös fejlesztések, kutatások, hazai és nemzetközi pályázatok kezdeményezése, megtervezése és megvalósítása, szakmai támogatása. Elősegíti az innovatív, érték alapú egészségügyi technológiák fejlesztését és alkalmazását, azok tényleges vagy várható eredményeinek, gazdasági és társadalmi hatásának mérésén, mérhetővé tételén, evidenciákon alapuló értékelésén keresztül segítve a tudományos, gazdasági és társadalmi döntéshozatalt. Stratégiai feladata, hogy olyan innovatív kutatóhelyként működjön, amely a tehetséggondozásban, PhD hallgatók kutatói pályára történő felkészítésében is jelentős szerepet játszik. A HECON célja a minőségi szegmensbe sorolt közlemények publikálása, hozzájárulás az egyetem publikációs teljesítményének növeléséhez, ezáltal nemzetközi rangsorokban történő előrelépéséhez.

Az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon (EKIK) belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársainak – Prof. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes; Prof. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – új módszertani fejlesztését tudományterületük egyik vezető lapja, a The European Journal of Health Economics (Scimago: D1; Impakt faktor: 3,689) közölte az év első napjaiban: https://rdcu.be/cEpFS

A módszer azt vizsgálja, hogy különböző súlyosságú egészségi problémákat az emberek mennyire tartanak elfogadhatónak különböző életkorokban. Az elfogadható egészség méréséhez speciális adaptív kérdőív és azt kiegészítő statisztikai módszerek kerültek kifejlesztésre. Az újítás révén a betegségek súlyosságával és az életkorral kapcsolatos társadalmi preferenciák váltak egységesen mérhetővé, amely fontos információt szolgáltathat az egészségfinanszírozási döntéshozók számára.

A HECON munkatársai más jelentős módszertani fejlesztésekkel is hozzájárultak az egészséggazdaságtan hazai fejlődéséhez. Az közelmúltban az EMMI koordinálásával elkészült új, „Az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez és értékeléséhez” című szakmai irányelv az egészségkimenetek mérésére a HECON munkatársai irányításával meghatározott hazai életminőség-súlyok alkalmazását javasolja. Az eredeti publikáció az alábbi linken érhető el: https://www.valueinhealthjournal.com/article/S1098-3015(20)32117-3/fulltext

Szakmai sikerekben eredményes évet zárt az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) égisze alatt működő Egészségügyi Közgazgazdaságtan Kutatóközpont (HECON). A központ munkatársai – Prof. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes; Prof. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – rangos angol nyelvű folyóiratokban 14db., magyar nyelvű folyóiratokban 5db. tudományos cikket publikáltak,(illetve fogadtak el közlésre) társszerzőkkel, amelyek közül 6db.publikáció D1; 3db. publikáció Q1; 3db. publikáció Q2; 1db. publikáció Q3; 3db. publikáció Q4, és 3db. nem besorolt publikáció. Ezek a közlemények összesen 63,008 impakt faktort képviselnek. 

A HECON munkája során 12db. nemzetközi és hazai tudományos tanácsadó professzorral működött együtt. Két H2020-as és két Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott kiválósági programban láttak el koordinációs és kutatási feladatokat. A 2021-es év folyamán tizenhárom PhD hallgatóval dolgozott együtt, akik közül két hallgató védte meg értekezését.

Az orvostechnikai eszközök és a digitalizálódó egészségipar terén, az új EU-s Medical Device Regulation (MDR) követelményeit szem előtt tartva, a HECON munkatársai folytatták korábban megkezdett kutatásaikat (klinikai bizonyítékok értékelése), sikeresen pályáztak új kutatási projektre, nemzetközi publikációkat közöltek, konferenciákat szerveztek, és új graduális, illetve PhD tárgyakkal bővítették oktatási anyagaikat.