Hány éves korunkig maradunk egészségesek? Országos felmérést készítettek a lakosság szubjektív várakozásairól az Óbudai Egyetem Egyetemi Innovációs és Kutatóközponton belül működő Egészségügyi Közgazgdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársai.
A kutatás rendkívül fontos – a legtöbb európai ország döntéshozói ugyanis figyelemmel kísérik a születéskor és a 65 éves korban várható teljes és egészséges élettartamot, de amíg a hivatalos statisztikák országos szinten fontos információkkal szolgálnak az egészségügyi rendszer működéséről, addig az egyénekről csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedekben a világ fejlett gazdasággal rendelkező országaiban az egészségügyi költségek növekedésének ütemét nem követte a várható élettartam arányos mértékű növekedése. Ezzel párhuzamosan az egészségpolitikusok és a döntéshozók egyre inkább az életminőség javítását és a várható egészséges élettartam növelését tekintették az egészségügyi rendszerek elsődleges céljának és fő teljesítménymutatójának.
Ez adta az alapötletet a HECON új kutatásához, amely az egészséges élettartammal kapcsolatos szubjektív várakozások felmérését és a hivatalos statisztikai adatokkal történő összehasonlítását tűzte ki célul. Az 50 év feletti lakosságban végzett kérdőíves kutatás a hivatalos statisztikák módszertanát alkalmazta az egyének szintjén, és ezáltal a világon elsők között sikerült azokkal összevethető módon felmérni az egészségesen várható élettartammal kapcsolatos egyéni várakozásokat. A korábbi kutatások során bebizonyosodott, hogy az egyének szubjektív várakozásai jól tükrözik a ténylegesen várható élettartamukat, és szubjektív várakozásaik az egészségükkel és pénzügyeikkel kapcsolatos döntéseiket is jelentős mértékben befolyásolják. A lakosság élethosszal kapcsolatos szubjektív várakozásai meglepően pontosan megközelítik a hivatalos statisztikai adatokat annak ellenére, hogy az emberek nagy része valószínűleg a szak-statisztikákról csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik.
A HECON kutatása az emberek egészséggel kapcsolatos gondolkodásáról is sok érdekes megállapítással szolgált. Amíg az átlagos várható élethossz tekintetében a teljes lakosság becslései pontosnak tekinthetők, az egészséges élettartamukat általában alulbecsülik az emberek. Miközben a férfiak és nők szubjektív várakozásai az egészséges és teljes élettartam tekintetében is hasonlóak, a valóságban a nők hosszabb életre számíthatnak és várható élettartamukat, egészségi állapotukat pontosabban tudják meghatározni, mint a férfiak. A férfiak 60 éves kor felett lényegesen túlbecsülték a betegen hátralevő élettartamukat. Az emberek leggyakrabban az életkoruk, pillanatnyi egészségi állapotuk, lakóhelyük és életkoruk alapján becsülték meg az egészségesen várható élettartamukat, míg a szubjektív élethossz a hozzátartozóik életkorától, a boldogság szintjétől, a szociális környezettől és attól is függött, hogy másokhoz képest egészségesebbnek vagy kevésbé egészségesnek ítélik meg az életmódjukat az emberek. A nők és férfiak gondolkodását befolyásoló tényezők között számos eltérés mutatkozott. Az igazolt kockázati tényezők: túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód sajnálatos módon egyik nemnél sem befolyásolták az egészséges élettartammal és élethosszal kapcsolatos várakozásokat, sőt az egészséggel kapcsolatos lakossági tévhitek egyik jele, hogy a túlsúlyos férfiak hosszabb életre számítottak, mint a normál testsúlyúak.
A kutatás résztvevői
Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) Egészségügyi Közgazdaságtan Központ (HECON) munkatársai: Prof. Gulácsi László; Prof. Péntek Márta és Dr. Zrubka Zsombor.
Az EKIK Élettani Szabályozások (PhysCon) Kutatócsoportjából: Prof. Kovács Levente; Dr. Ferenci Tamás és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese: Dr. Kincses Áron.
A kutatást összegző eredeti, angol nyelvű publikáció egy rangos nemzetközi lapban jelent meg, és az alábbi linken olvasható:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0264708
