Egy rangos nemzetközi szakmai szervezet, az ISPOR (Egészségközgazdászok és Eredménykutatók Világszervezete) digitális egészségüggyel foglalkozó munkacsoportja nemrég egy érdekes tanulmányt jelentetett meg, amely a digitális egészségügyben használt definíciók pontosságát vizsgálja. A kutatás hátteréről és az eredményekről a tanulmány egyik szerzőjét, Dr. Zrubka Zsombort kérdeztük, aki az Egyetemi Kutató és Innovációs Központban működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) vezetője.
Hogyan született meg az ötlet, hogy a digitális egészségügy definícióit kellene vizsgálni?
Dr. Zrubka Zsombor: az egészségközgazdászok feladata, hogy egyes technológiák klinikai hatásosságát értékeljék, majd ez alapján a döntéshozókat egy technológia értékéről informálják. Vagyis: a technológiának köszönhető egészségnyereség és a költségek aránya elfogadható-e. Az elmúlt években egyre több olyan rangos tanulmányt olvastunk, amely összesítette pl. a telemedicina hatását bőgyógyászatban, vagy a mobil egészségügy hatásossága daganatos betegségekben. Sok tanulmány vegyes következtetésekre jutott, mivel a beválogatott technológiák, vagy a betegek köre túlzottan heterogén volt. Ennek a jelenségnek a lehetséges okain és következményein gondolkodva jutottunk arra következtetésre, hogy meg kell vizsgálni a digitális egészségügyben használt fogalmak definícióit. Mennyire pontosak ezek a definíciók? Mennyire használhatók az egészségügyi közgazdaságtani elemzésekben?
Tudna példát mondani?
Dr. Zrubka Zsombor: igen. Egy technológia értékének a meghatározása során nagyon pontosan le kell határolni a betegek körét, azt, hogy pontosan mi a beavatkozás, azt mivel hasonlítjuk össze, és milyen kritérium szerint vizsgáljuk az egészségre kifejtett hatást. Például teledermatológiai diagnosztika esetén nem mindegy, hogy az orvos szabad szemmel néz meg egy fényképet vagy mesterséges intelligencia elemzi azt. Az sem mindegy, hogy pl. melanóma vagy bőrszárazság felismerése a cél, és hogy mindezt fehér vagy feketebőrű egyéneken vizsgáljuk. Az egyes digitális technológiák esetén pontosan meg kell határozni azt a betegcsoportot és célt, amire a technológiát fejlesztették. A fogalmak összemosása oda vezethet, hogy egyes technológiák hatását alul-, másokét felülértékeljük. Ez pedig oda vezethet, hogy a hatásos technológiák túl későn kerülnek bevezetésre, a nem kellően hatásosakra pedig feleslegesen költjük a szűkös erőforrásokat.
Mik lettek a kutatás legfontosabb eredményei?
Dr. Zrubka Zsombor: a virtuális térben működő nemzetközi kutatócsoportunkkal 545 áttekintő tanulmányt vizsgáltunk meg, és a digitális egészségügyben leggyakrabban használt négy fő fogalom definícióit gyűjtöttük ki: ezek a digitális egészségügy, eHealth (e-egészségügy), mHealth (mobil egészségügy), telehealth / telemedicine (telemedicina). Erre a négy fogalomra 142 különböző definíciót találtunk, pl. a telemedicinát 52 féle módon definiálták a szerzők. A vizsgált öt évben a használatban levő definíciók száma nőtt. Amikor szövegelemzési módszerekkel részletesen megvizsgáltuk ezek tartalmát, akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy az átfedések jelentősek és a fogalmak túl általánosak, lényegében alkalmatlanok arra, hogy az egészségügyi közgazdászok által elvárt pontossággal írják le a kérdéses technológiákat. Azt javasoltuk, hogy a szerzők sokkal pontosabban határozzák meg, hogy milyen betegek esetén milyen célra, milyen eredmény elérése érdekében, milyen körülmények között alkalmazzák a digitális technológiákat.
Milyen hatást várnak ettől a tanulmánytól?
Dr. Zrubka Zsombor: Nyilván egy fecske nem csinál nyarat, azonban egyre szaporodnak azok a tanulmányok, amelyek a digitális egészségügy, vagy az orvosi mesterséges intelligencia kutatások módszertani hibáira, a publikációk minőségi hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A HECON például a TKP projekt keretében is végez ezen a téren kutatásokat. Az elmúlt évtizedekben az orvosi vagy gyógyszerészeti kutatások területén komoly erőfeszítések történtek, hogy az eredmények egységes, jól érthető formában, minél transzparensebben kerüljenek közlésre. Ezen a területen is még rengeteg a teendő, és remélhetőleg a digitális egészségügy területén is elindul egy fejlődési folyamat, ami az eredmények jobb hasznosíthatóságát, ezáltal a hatékonyabb gyógyítást szolgálják majd.
Lesz-e folytatása ennek a kutatásnak?
Dr. Zrubka Zsombor: Igen, jelenleg is folyik a kutatás második szakasza, melyben egy tágabb szakértői panel bevonásával Delphi módszerrel arról szeretnénk konszenzusra jutni, hogy mik legyenek azok a minimum kritériumok, amelyeket érinteni kell a digitális egészségüggyel kapcsolatos fogalmak definiálása során, hogy azok egészségügyi közgazdaságtani elemzések során jól használhatók legyenek.
További sikereket!
Dr. Zrubka Zsombor: Köszönöm.
A HECON tanulmány a rangos Value in Health című, angol nyelvű folyóiratban jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linken olvasható:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1098301522019325
