Szerző: admin

Vajon a korszerű gépi tanulási módszerek mennyire adnak pontos és megbízható képet az egyéni életminőségről? Mennyire pontosan becsülhető az egyén életminősége anélkül, hogy azt megmérnénk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON), az ELTE, a BCE, és külföldi kutatóintézetek munkatársaiból álló kutatócsoport legújabb, rangos nemzetközi folyóiratban közzétett kutatásában.

A kutatócsoport Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában végzett 30 életminőség kutatásból több mint 26.000 beteg anonim adatát elemezte hagyományos illetve a legkorszerűbb gépi tanulási módszerekkel. Az adatok nagyobb részét az algoritmusok tanítására, kisebb részét az eredmények ellenőrzésére használták fel. Tíz egyénből négy-öt eseteben sikerült olyan pontossággal megbecsülni az életminőséget, mely során az eltérések az egyén szempontjából nem érzékelhetők. Ugyanakkor tízből négy esetben a rendszer azt sem jelezte előre pontosan, hogy az illető teljesen egészségesnek, közepesen, vagy súlyosan betegnek érzi magát. Az egyes módszerek között különbség mutatkozott abban, hogy inkább az egészséges vagy beteg egyéneknél adtak pontosabb becslést, de összességében a hagyományos és a gépi tanulási módszerek hasonlóan teljesítettek.

A kutatás tanulsága, hogy még nem rendelkezünk kellő mennyiségű és minőségű adattal az emberek életminőségéről ahhoz, hogy azt pontos és megbízható gépi tanulási algoritmusok betanítására használhassuk. Az első teendő a jó minőségű életminőség adatok gyűjtése az egészségügyi ellátórendszer minél több pontján, betegregiszterek kialakítása, melyhez a jogi háttér és a biztonságos infrastruktúra megteremtése kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy az így gyűjtött adatokból a jövőben minél értékesebb információ legyen kinyerhető, az adattudósoknak, orvosoknak és egészségközgazdászoknak együtt kell működniük.

Az egészségügy digitalizációja és a digitális orvostechnikai eszközök elterjedése egyre nagyobb mennyiségű egészségügyi adatot generál az egész világon. Az így felgyűlő adattömeg mennyisége és komplexitása olyan mértékű, hogy az már csak gépi tanulási és mesterséges intelligencia módszerekkel dolgozható fel. E módszerek közös jellemzője, hogy előzetes feltételezések, tudományos hipotézisek nélkül is képesek pusztán a betáplált adatokra támaszkodva összefüggéseket feltárni, pontos becsléseket tenni.

A hagyományos adatelemzési technikákkal összehasonlítva a gépi tanulási módszerek előnye gyakran egyben hátrányt is jelent. A hagyományos adatelemzési módszerek alkalmazása során a kutatók megfogalmazzák az előzetes feltételezéseiket, és az elemzésekből ezen feltételezések tükrében nyernek választ. Mivel a kérdés ismert, a kapott válasz általában jól értelmezhető. A gépi tanulási módszerek esetén azonban sokszor nem megmagyarázható, hogy hogyan születtek az eredmények. Egyes felhasználási területeken ez nem okoz problémát, például egy fotó minősége szemmel láthatóan javítható a háttérben futó számítások pontos ismerete nélkül is. Azonban az már kérdéseket vet fel, hogy az egészséggel kapcsolatos döntések során mennyire támaszkodhatunk olyan elemzések eredményeire, amelyek mögött a számítások nem, vagy csak korlátozott mértékben értelmezhetők.

Napjainkban egy Röntgen-kép vagy anyajegyről készült fotó alapján az algoritmusok  pontosabb diagnózist képesek felállítani, mint az orvosok. Az orvosi döntéseket gyakran az határozza meg, hogy a betegek hogyan érzik magukat, milyen az életminőségük. Az egyének életminőségének pontos ismerete pedig az egészségügy finanszírozásáról szóló döntések során alapvető fontosságú.

Szerzők: Dr. Zrubka Zsombor, Prof. Péntek Márta, Prof. Gulácsi László, Jani Kinga, Óbudai Egyetem, EKIK, 1034 Budapest, Bécsi út 96/B

Elérhetőség: https://hecon.uni-obuda.hu

Az eredeti, angol nyelvű közlemény: Zrubka Zsombor, Csabai István, Hermann Zoltán, Golicki Dominik, Prevolnik-Rupel Valentina, Ogorevc Marko, Gulácsi László, Péntek Márta: Predicting Patient-Level 3-Level Version of EQ-5D Index Scores From a Large International Database Using Machine Learning and Regression Methods VALUE IN HEALTH Paper: in press , 12 p. (2022) ezen a linken érhető el.

Hány éves korunkig maradunk egészségesek? Országos felmérést készítettek a lakosság szubjektív várakozásairól az Óbudai Egyetem Egyetemi Innovációs és Kutatóközponton belül működő Egészségügyi Közgazgdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársai.

A kutatás rendkívül fontos – a legtöbb európai ország döntéshozói ugyanis figyelemmel kísérik a születéskor és a 65 éves korban várható teljes és egészséges élettartamot, de amíg a hivatalos statisztikák országos szinten fontos információkkal szolgálnak az egészségügyi rendszer működéséről, addig az egyénekről csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Az elmúlt évtizedekben a világ fejlett gazdasággal rendelkező országaiban az egészségügyi költségek növekedésének ütemét nem követte a várható élettartam arányos mértékű növekedése. Ezzel párhuzamosan az egészségpolitikusok és a döntéshozók egyre inkább az életminőség javítását és a várható egészséges élettartam növelését tekintették az egészségügyi rendszerek elsődleges céljának és fő teljesítménymutatójának.

Ez adta az alapötletet a HECON új kutatásához, amely az egészséges élettartammal kapcsolatos szubjektív várakozások felmérését és a hivatalos statisztikai adatokkal történő összehasonlítását tűzte ki célul. Az 50 év feletti lakosságban végzett kérdőíves kutatás a hivatalos statisztikák módszertanát alkalmazta az egyének szintjén, és ezáltal a világon elsők között sikerült azokkal összevethető módon felmérni az egészségesen várható élettartammal kapcsolatos egyéni várakozásokat. A korábbi kutatások során bebizonyosodott, hogy az egyének szubjektív várakozásai jól tükrözik a ténylegesen várható élettartamukat, és szubjektív várakozásaik az egészségükkel és pénzügyeikkel kapcsolatos döntéseiket is jelentős mértékben befolyásolják. A lakosság élethosszal kapcsolatos szubjektív várakozásai meglepően pontosan megközelítik a hivatalos statisztikai adatokat annak ellenére, hogy az emberek nagy része valószínűleg a szak-statisztikákról csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik.

A HECON kutatása az emberek egészséggel kapcsolatos gondolkodásáról is sok érdekes megállapítással szolgált.  Amíg az átlagos várható élethossz tekintetében a teljes lakosság becslései pontosnak tekinthetők, az egészséges élettartamukat általában alulbecsülik az emberek. Miközben a férfiak és nők szubjektív várakozásai az egészséges és teljes élettartam tekintetében is hasonlóak, a valóságban a nők hosszabb életre számíthatnak és várható élettartamukat, egészségi állapotukat pontosabban tudják meghatározni, mint a férfiak. A férfiak 60 éves kor felett lényegesen túlbecsülték a betegen hátralevő élettartamukat. Az emberek leggyakrabban az életkoruk, pillanatnyi egészségi állapotuk, lakóhelyük és életkoruk alapján becsülték meg az egészségesen várható élettartamukat, míg a szubjektív élethossz a hozzátartozóik életkorától, a boldogság szintjétől, a szociális környezettől és attól is függött, hogy másokhoz képest egészségesebbnek vagy kevésbé egészségesnek ítélik meg az életmódjukat az emberek. A nők és férfiak gondolkodását befolyásoló tényezők között számos eltérés mutatkozott. Az igazolt kockázati tényezők: túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód sajnálatos módon egyik nemnél sem befolyásolták az egészséges élettartammal és élethosszal kapcsolatos várakozásokat, sőt az egészséggel kapcsolatos lakossági tévhitek egyik jele, hogy a túlsúlyos férfiak hosszabb életre számítottak, mint a normál testsúlyúak. 

A kutatás résztvevői

Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) Egészségügyi Közgazdaságtan Központ (HECON) munkatársai: Prof. Gulácsi László; Prof. Péntek Márta és Dr. Zrubka Zsombor.

Az EKIK Élettani Szabályozások (PhysCon) Kutatócsoportjából: Prof. Kovács Levente; Dr. Ferenci Tamás és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese: Dr. Kincses Áron.

A kutatást összegző eredeti, angol nyelvű publikáció egy rangos nemzetközi lapban jelent meg, és az alábbi linken olvasható:

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0264708

Az egészség megőrzésében, a krónikus betegségek leküzdésében egyre nagyobb szerep jut maguknak a betegeknek is. Az Óbudai Egyetem közreműködésével immár magyarul is elérhető a világ több mint 20 országában használatos, 13 kérdésből álló úgynevezett Betegaktiváció Kérdőív (PAM-13), amely jelentős mértékben járulhat hozzá az eredményes öngondoskodáshoz, valamint az életmódbeli kockázatok mérsékléséhez.

Az elmúlt időszak egyik fontos egészségügyi fogalma a megfelelő ismereteket, készségeket és motivációt igénylő betegaktiváció, amelynek mérésére, a világ számos, fejlett egészségüggyel rendelkező országában fordítanak kiemelt figyelmet. A betegaktivációs mérőeszközt azért fejlesztették ki, hogy megbízható eszközként szolgáljon, mérni tudja a betegek azon készségeit, ismereteit és motivációját, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljanak saját ellátásukhoz.

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (ÓE EKIK) működő HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont munkatársai – Prof. Dr. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes, Prof. Dr. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – a Budapesti Corvinus Egyetemmel, az ELTE-vel és az amerikai Oregoni Egyetemmel együttműködve ültették át magyarra a Betegaktiváció Kérdőívet.

A közel 800, 40 évnél idősebb válaszadó körében végzett online kutatás kimutatta, hogy a magasabb betegaktiváció a hazai lakosság körében is összefügg az egészségesebb életmóddal: többet mozognak, egészségesebben táplálkoznak, ritkábban túlsúlyosak és magasabb egészségműveltséggel rendelkeznek. A tanulmány ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a betegaktiváció nem függ az életkortól, az iskolai végzettségtől vagy anyagi helyzettől, az egészségtudatos hozzáállás bárki számára elérhető. (A rangos „The European Journal of Health Economics” című szaklapban megjelent eredeti angol nyelvű közlemény az alábbi linken érhető el: https://rdcu.be/cF7kz)

Az egészséges életmód, a hatékony önmenedzsment, a jó terápiás együttműködés nem csak népegészségügyi szempontból fontos. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyártói is felismerték: a betegeknek is szerepe lehet abban, hogy a mindennapi használat során egy-egy gyógyszer vagy orvosi eszköz mennyire bizonyul hatékonynak, illetve biztonságosnak. A betegek oktatására és támogatására szakosodott szakemberek mellett az egészségügy digitalizációja is elősegíti, hogy a betegek információkhoz jussanak és támogatást kapjanak az egészségük megőrzéséhez, krónikus betegségek önmenedzsmentjéhez vagy egy-egy terápia megfelelő alkalmazásához. Magas betegaktiváció esetén mindezek sikerének az esélye is magasabb.

Amennyiben a betegaktiváció szintje a kívánatosnál alacsonyabb, akkor azt fejleszteni kell. De honnan tudjuk, hogy mi a kívánatos, kinél alacsony, kinél magas szintű a betegaktiváció? Milyen módszerekkel fejleszthető hatékonyan? Amig nem tudjuk mérni, addig sehonnan. A mérhetőség a gyártók esetén is kulcskérdés, hiszen a betegaktiváció támogatásával, fejlesztésével a termékük eredményes használatát is elősegíthetik. A PAM-13 magyar verziójának köszönhetően minderre már hazánkban is van lehetőség.

A PAM-13 betegaktivációs kérdőív magyar verziójának kifejlesztése része a HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont azon programjának, mely azt tűzte ki célul, hogy az egészség és életminőség mérésére a legkorszerűbb, nemzetközileg alkalmazott kérdőívek hazánkban is elérhetők legyenek.

A HECON-ról

A HECON az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában működő szervezeti egység, amely hazai és nemzetközi interdiszciplináris kutatásaival segíti az orvosi és műszaki innovációt, valamint annak az oktatásban, gazdaságban és társadalomban történő hasznosulását. Elsődleges feladata az egészségügyi közgazdaságtan és technológiaértékelés egységes kutatási és oktatási stratégiájának kialakítása, a karokkal és egyetemi központokkal az orvosi, műszaki, közgazdasági és üzleti tudományok eredményeit integráló közös fejlesztések, kutatások, hazai és nemzetközi pályázatok kezdeményezése, megtervezése és megvalósítása, szakmai támogatása. Elősegíti az innovatív, érték alapú egészségügyi technológiák fejlesztését és alkalmazását, azok tényleges vagy várható eredményeinek, gazdasági és társadalmi hatásának mérésén, mérhetővé tételén, evidenciákon alapuló értékelésén keresztül segítve a tudományos, gazdasági és társadalmi döntéshozatalt. Stratégiai feladata, hogy olyan innovatív kutatóhelyként működjön, amely a tehetséggondozásban, PhD hallgatók kutatói pályára történő felkészítésében is jelentős szerepet játszik. A HECON célja a minőségi szegmensbe sorolt közlemények publikálása, hozzájárulás az egyetem publikációs teljesítményének növeléséhez, ezáltal nemzetközi rangsorokban történő előrelépéséhez.

Az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon (EKIK) belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársainak – Prof. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes; Prof. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – új módszertani fejlesztését tudományterületük egyik vezető lapja, a The European Journal of Health Economics (Scimago: D1; Impakt faktor: 3,689) közölte az év első napjaiban: https://rdcu.be/cEpFS

A módszer azt vizsgálja, hogy különböző súlyosságú egészségi problémákat az emberek mennyire tartanak elfogadhatónak különböző életkorokban. Az elfogadható egészség méréséhez speciális adaptív kérdőív és azt kiegészítő statisztikai módszerek kerültek kifejlesztésre. Az újítás révén a betegségek súlyosságával és az életkorral kapcsolatos társadalmi preferenciák váltak egységesen mérhetővé, amely fontos információt szolgáltathat az egészségfinanszírozási döntéshozók számára.

A HECON munkatársai más jelentős módszertani fejlesztésekkel is hozzájárultak az egészséggazdaságtan hazai fejlődéséhez. Az közelmúltban az EMMI koordinálásával elkészült új, „Az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez és értékeléséhez” című szakmai irányelv az egészségkimenetek mérésére a HECON munkatársai irányításával meghatározott hazai életminőség-súlyok alkalmazását javasolja. Az eredeti publikáció az alábbi linken érhető el: https://www.valueinhealthjournal.com/article/S1098-3015(20)32117-3/fulltext

Szakmai sikerekben eredményes évet zárt az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) égisze alatt működő Egészségügyi Közgazgazdaságtan Kutatóközpont (HECON). A központ munkatársai – Prof. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes; Prof. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – rangos angol nyelvű folyóiratokban 14db., magyar nyelvű folyóiratokban 5db. tudományos cikket publikáltak, (illetve fogadtak el közlésre) társszerzőkkel, amelyek közül 6db. publikáció D1; 3db. publikáció Q1; 3db. publikáció Q2; 1db. publikáció Q3; 3db. publikáció Q4, és 3db. nem besorolt publikáció. Ezek a közlemények összesen 63,008 impakt faktort képviselnek. 

A HECON munkája során 12db. nemzetközi és hazai tudományos tanácsadó professzorral működött együtt. Két H2020-as és két Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott kiválósági programban láttak el koordinációs és kutatási feladatokat. A 2021-es év folyamán tizenhárom PhD hallgatóval dolgozott együtt, akik közül két hallgató védte meg értekezését.

Az orvostechnikai eszközök és a digitalizálódó egészségipar terén, az új EU-s Medical Device Regulation (MDR) követelményeit szem előtt tartva, a HECON munkatársai folytatták korábban megkezdett kutatásaikat (klinikai bizonyítékok értékelése), sikeresen pályáztak új kutatási projektre, nemzetközi publikációkat közöltek, konferenciákat szerveztek, és új graduális, illetve PhD tárgyakkal bővítették oktatási anyagaikat.