Szerző: admin

Egy rangos nemzetközi szakmai szervezet, az ISPOR (Egészségközgazdászok és Eredménykutatók Világszervezete) digitális egészségüggyel foglalkozó munkacsoportja nemrég egy érdekes tanulmányt jelentetett meg, amely a digitális egészségügyben használt definíciók pontosságát vizsgálja. A kutatás hátteréről és az eredményekről a tanulmány egyik szerzőjét, Dr. Zrubka Zsombort kérdeztük, aki az Egyetemi Kutató és Innovációs Központban működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) vezetője.

Hogyan született meg az ötlet, hogy a digitális egészségügy definícióit kellene vizsgálni?

Dr. Zrubka Zsombor: az egészségközgazdászok feladata, hogy egyes technológiák klinikai hatásosságát értékeljék, majd ez alapján a döntéshozókat egy technológia értékéről informálják. Vagyis: a technológiának köszönhető egészségnyereség és a költségek aránya elfogadható-e. Az elmúlt években egyre több olyan rangos tanulmányt olvastunk, amely összesítette pl. a telemedicina hatását bőgyógyászatban, vagy a mobil egészségügy hatásossága daganatos betegségekben. Sok tanulmány vegyes következtetésekre jutott, mivel a beválogatott technológiák, vagy a betegek köre túlzottan heterogén volt. Ennek a jelenségnek a lehetséges okain és következményein gondolkodva jutottunk arra következtetésre, hogy meg kell vizsgálni a digitális egészségügyben használt fogalmak definícióit. Mennyire pontosak ezek a definíciók? Mennyire használhatók az egészségügyi közgazdaságtani elemzésekben?

Tudna példát mondani?

Dr. Zrubka Zsombor: igen. Egy technológia értékének a meghatározása során nagyon pontosan le kell határolni a betegek körét, azt, hogy pontosan mi a beavatkozás, azt mivel hasonlítjuk össze, és milyen kritérium szerint vizsgáljuk az egészségre kifejtett hatást. Például teledermatológiai diagnosztika esetén nem mindegy, hogy az orvos szabad szemmel néz meg egy fényképet vagy mesterséges intelligencia elemzi azt. Az sem mindegy, hogy pl. melanóma vagy bőrszárazság felismerése a cél, és hogy mindezt fehér vagy feketebőrű egyéneken vizsgáljuk. Az egyes digitális technológiák esetén pontosan meg kell határozni azt a betegcsoportot és célt, amire a technológiát fejlesztették. A fogalmak összemosása oda vezethet, hogy egyes technológiák hatását alul-, másokét felülértékeljük. Ez pedig oda vezethet, hogy a hatásos technológiák túl későn kerülnek bevezetésre, a nem kellően hatásosakra pedig feleslegesen költjük a szűkös erőforrásokat.

Mik lettek a kutatás legfontosabb eredményei?

Dr. Zrubka Zsombor: a virtuális térben működő nemzetközi kutatócsoportunkkal 545 áttekintő tanulmányt vizsgáltunk meg, és a digitális egészségügyben leggyakrabban használt négy fő fogalom definícióit gyűjtöttük ki: ezek a digitális egészségügy, eHealth (e-egészségügy), mHealth (mobil egészségügy), telehealth / telemedicine (telemedicina). Erre a négy fogalomra 142 különböző definíciót találtunk, pl. a telemedicinát 52 féle módon definiálták a szerzők. A vizsgált öt évben a használatban levő definíciók száma nőtt. Amikor szövegelemzési módszerekkel részletesen megvizsgáltuk ezek tartalmát, akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy az átfedések jelentősek és a fogalmak túl általánosak, lényegében alkalmatlanok arra, hogy az egészségügyi közgazdászok által elvárt pontossággal írják le a kérdéses technológiákat. Azt javasoltuk, hogy a szerzők sokkal pontosabban határozzák meg, hogy milyen betegek esetén milyen célra, milyen eredmény elérése érdekében, milyen körülmények között alkalmazzák a digitális technológiákat.

Milyen hatást várnak ettől a tanulmánytól?

Dr. Zrubka Zsombor: Nyilván egy fecske nem csinál nyarat, azonban egyre szaporodnak azok a tanulmányok, amelyek a digitális egészségügy, vagy az orvosi mesterséges intelligencia kutatások módszertani hibáira, a publikációk minőségi hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A HECON például a TKP projekt keretében is végez ezen a téren kutatásokat. Az elmúlt évtizedekben az orvosi vagy gyógyszerészeti kutatások területén komoly erőfeszítések történtek, hogy az eredmények egységes, jól érthető formában, minél transzparensebben kerüljenek közlésre. Ezen a területen is még rengeteg a teendő, és remélhetőleg a digitális egészségügy területén is elindul egy fejlődési folyamat, ami az eredmények jobb hasznosíthatóságát, ezáltal a hatékonyabb gyógyítást szolgálják majd.

Lesz-e folytatása ennek a kutatásnak?

Dr. Zrubka Zsombor: Igen, jelenleg is folyik a kutatás második szakasza, melyben egy tágabb szakértői panel bevonásával Delphi módszerrel arról szeretnénk konszenzusra jutni, hogy mik legyenek azok a minimum kritériumok, amelyeket érinteni kell a digitális egészségüggyel kapcsolatos fogalmak definiálása során, hogy azok egészségügyi közgazdaságtani elemzések során jól használhatók legyenek.

További sikereket!

Dr. Zrubka Zsombor: Köszönöm.

A HECON tanulmány a rangos Value in Health című, angol nyelvű folyóiratban jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linken olvasható:

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1098301522019325

Az EIT támogatásával sikerrel lezajlott az EcoAction projekt első szakasza. Az Óbudai Egyetem (ÓE) az innováció támogatása és a vállalkozóvá válás oktatásán túl elvállalta a projekt eredményeinek kommunikációját is, ami az intézmény nemzetközi láthatóságát is erősíti. Ez az első EIT HEI pályázat, amit az egyetem elnyert.

„Ez a pályázat is illeszkedik azokhoz a folyamatokhoz, amelyek elindultak az NKFIH által támogatott EIÖ – ÖKO1 pályázatban, és folytatódtak az ÖKO2 Innovációs Ökoszisztéma projektjeinkben. Partnereinkkel, a főpályázó finn SeAMK – Seinäjoki University of Applied Sciences egyetemmel és a magyar Pannon Gazdasági Hálózattal (PBN) együttműködésben dolgozunk a vállalkozói egyetemmé válás és az innovációs ökoszisztéma eredményeinek kiteljesítése érdekében. Büszkék vagyunk, hogy a hallgatók részéről is nagy az érdeklődés, már körvonalazódnak izgalmas start-up ötletek.” – mondta Gedeon Tímea, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) Innovációs irodájának vezetője, a pályázat projektmenedzsere.

A projekt megvalósítási időszaka: 2022. július – 2024. június. „A 2022. július-december időszakban az ÓE jelentős eredményeket ért el. A partner egyetemeken meglévő innovációs ökoszisztémák módszertanát kölcsönösen megosztottuk a konzorciumon belül, több továbbképzési programot, workshopot is szerveztünk az egyetemen, és kívül. November 18-án az ÓE innovációs stratégiájának megvalósításában kulcsszerepet játszó vezetőket hívtuk össze egy találkozóra, közösen áttekintettük, hogy az innovációs ökoszisztéma elemei hogyan működnek intézményünkben. Legutóbb pedig december 7-én szerveztük meg az egyetemi ipari napot, amin a karok vezetői és 50 ipari szereplő képviseltette magát.” – foglalta össze Dr. Zrubka Zsombor, az EcoAction szakmai vezetője az eltelt félév mérföldköveit. Hamarosan elindul a projekt angol nyelvű honlapja, és a közösségi média kommunikáció is.

A több mint 270 szervezetből álló hálózathoz csatlakozva a kiválasztott partnerek részt vesznek az EIT felsőoktatási intézményi kezdeményezésében, amelynek célja, hogy az oktatási intézményeket szakértelemmel, finanszírozással és az EIT innovációs ökoszisztémájához való hozzáféréssel támogassa. A program eddig mintegy 50 projektnek nyújtott finanszírozást. Az EIT felsőoktatási intézményi kezdeményezésének (HEI) célja, hogy fellendítse az európai innovációt a felsőoktatásban, támogassa a fenntarthatóbb, digitális és versenyképesebb Európa felé történő kettős átmenetet.

A Területi Innovációs Platform kezdeményezés és az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó EcoAction program égisze alatt Ipari Napot szervezett az Óbudai Egyetemen az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) december 7-én. A nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényen bemutatkoztak az egyetemi karok, a képviselő dékánok és dékánhelyettesek azokat a korábbi jó példákat és kidolgozott szolgáltatás-csomagokat ismertették részletesen, amelyek erősíthetik az ipar és az egyetem közti együttműködést. Az esemény moderátora Dr. Zrubka Zsombor, az Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) vezetője, az EcoAction program szakmai vezetője volt.

https://innovacio.uni-obuda.hu/ipari-nap-az-innovacios-egyuttmukodes-jegyeben-2/

Az Egészségügyi Közgazdaságtani Kutató központ köszönetet mond Mindenkinek, akikkel 2022-ben különböző hazai és nemzetközi kutatásokban együtt dolgozott, akikkel közösen cikkeket írt, akik a konferenciáikon és kurzusaikon előadtak, hozzászóltak, jelen voltak, és mindazoknak, akik különböző úton-módon segítették, támogatták a munkájukat! 

Eredményes évet zárt a csapat, amint ez a magyar és angol nyelvű jelentésükben olvasható.

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag újévet kíván a HECON! 

HECON_ObudaiEgyetem_Evesjelentes2022

Hogyan viszonyul a hazai lakosság a digitális egészségügyi technológiák, többek között a robotsebészeti eljárások térnyeréséhez? Mennyien élnek ortopédiai implantátummal, illetve csontrögzítésre szolgáló beültethető eszközzel jelenleg Magyarországon? Milyen mértékű a betegek tájékozottsága a viselt eszközökkel kapcsolatban? Sok más mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az Egyetemi Kutató és Innovációs Központon (EKIK) belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) munkatársai a közelmúltban végzett keresztmetszeti vizsgálat során.

Az előzetes eredményeket Dr. Hölgyesi Áron, a központ munkatársa mutatta be két poszter prezentáció formájában, a 2022. november 6-9. között, Bécsben megrendezett nemzetközi ISPOR Europe konferencián. A tanulmány összességében új adatokkal szolgál az ortopédiai implantátumok prevalenciáját tekintve, elősegíti a beültethető eszközökkel kapcsolatos betegtájékozottság és életvitelre gyakorolt hatások közötti összefüggés megértését, illetve lehetővé teszi a robotsebészet társadalmi elfogadottságának betegközpontú értékelését.

A vizsgálati modul első részében az ortopédiai implantátumok és csontrögzítésre szolgáló eszközök önbevallás alapján meghatározott gyakorisága összességében magasnak bizonyult, a résztvevők 9,4 százaléka élt együtt legalább egy ilyen implantátummal. A beültetett eszköz általános felhasználására és biztonságosságára vonatkozó ismeretek, illetve az orvosi segítséget igénylő problémák felismerésének képessége tekintetében a válaszadók átlagos tudás hasonlóan alakult, ugyanakkor az idősebb válaszadók körében magasabb tudásszint volt megfigyelhető, továbbá a tudás pozitív korrelációt mutatott a beültetett eszköz életre gyakorolt hatásával (r=0,262; p<0,01).

A vizsgálati modul második részében a robotsebészettel kapcsolatos lakossági preferenciák a fizetési hajlandóság módszerével kerültek meghatározásra. A válaszadóknak egy gondolatkísérlet keretében kellett választaniuk a kizárólag sebész által vagy speciális robotkar segítségével végzett csípőprotézis beültetés között, illetve meg kellett határozniuk, hogy mennyit lennének hajlandóak fizetni, hogy a választott eljárással operálják őket. A teljes mintában nagyobb arányban választották a robot segítségével végzett műtétet (54,4% vs. 45,6%). A két eljárásért felajánlott összeg nem tért el szignifikánsan a két csoport között, ugyanakkor az idősebb válaszadók és a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében nagyobb fizetési hajlandóság volt megfigyelhető.

A digitális technológiák egészségügyben történő térnyerésével párhuzamosan a robottechnikai megoldások alkalmazása egyre elterjedtebbé vált a különböző műtéti beavatkozások, különösen az ortopédiai sebészet területén. Ezek az új eljárások jelentős mértékben javíthatják a pontosságot és precizitást, mely kiemelt fontosságú az ízületi protézisek beültetése során, hiszen az operáció során elkövetett technikai hibák jelentősen befolyásolják a postoperatív komplikációk gyakoriságát, ezen keresztül pedig a beavatkozás sikerességét.

A poszterekhez kapcsolódó, eredeti angol nyelvű absztraktok a következő linkeken érhetők el:

• Citizens’ Preferences for Robot-Assisted Hip Replacement: Results of an Online Cross-Sectional Study in Hungary (https://www.ispor.org/heor-resources/presentations-database/presentation/euro2022-3568/120378)
• Living with Orthopaedic Implants: Results of an Online Cross-Sectional Study in Hungary (https://www.ispor.org/heor-resources/presentations-database/presentation/euro2022-3566/120412)

A hazai és nemzetközi prevalencia adatokat tekintve a mozgásszervi betegségek a leggyakrabban előforduló krónikus betegségek közé tartoznak, melyek sok esetben jelentős fájdalommal és funkcióromlással járnak együtt, ezáltal korlátozottságot és a betegek életminőségének drasztikus csökkenését okozhatják. A mozgásszervi betegségekkel járó jelentős betegségteherre való tekintettel kiemelt jelentőségű a mozgásszervi egészség és az ezzel összefüggő életminőség vizsgálata, mely a betegek állapotának felmérésén túl megteremti a lehetőséget az egyes egészségügyi szolgáltatások és a terápiás terület átfogó értékelésére is.

A közelmúltban ezen igények kielégítése céljából került kifejlesztésre az Oxfordi Egyetem által a Mozgásszervi Egészség Kérdőív (Musculoskeletal Health Questionnaire – MSK-HQ), mely megbízható módon, kellő szenzitivitással méri a válaszadók mozgásszervi tüneteit és életminőségét, továbbá általánosan alkalmazható a mozgásszervi betegségek széles spektrumán. A kérdőívet megjelenése óta számos nyelvre lefordították, illetve validitását különböző mozgásszervi problémákkal küzdő betegcsoportok esetén igazolták. Az elért jelentős nemzetközi eredményekre való tekintettel fontos volt, hogy az MSK-HQ elérhetővé váljon Magyarországon is.

A magyar nyelvi verzió kidolgozása és alkalmazhatóságának vizsgálata a HECON munkatársai vezetésével és szakértők bevonásával történt. A vizsgálat során a kutatócsoport tagjai kialakították az MSK-HQ magyar nyelvű változatát, majd keresztmetszeti lakossági felmérés keretében vizsgálták a mérési tulajdonságait. Emellett felmérték a hazai lakosság általános mozgásszervi állapotát és a különböző mozgásszervi problémák gyakoriságát, illetve az egyes problémákkal küzdő csoportok egymáshoz viszonyított egészségi állapotát. Továbbá arra is keresték a választ, hogy milyen alapvető tulajdonságok vannak hatással az egyének mozgásszervi egészségére és életminőségére.

Az eredmények összességében alátámasztják, hogy a magyar nyelvű MSK-HQ egy érvényes, megbízható és megfelelően alkalmazható kérdőív, melynek mérési tulajdonságai hasonlóak a szakirodalomban korábban közölt eredményekhez. A hazai lakosságban a mozgásszervi problémával élők száma jelentős. A lakossági mintában a férfiak, a fővárosban élők, a magasabb jövedelműek és magasabban iskolázottak esetében találtunk jelentősen jobb MSK-HQ értéket.

A kutatásban résztvevők munkájának eredményeként elsőként közöltünk lakossági referenciaértékeket az MSK-HQ mércével, mely immár Magyarországon is elérhető és alkalmazható mind klinikai vizsgálatokban, mind pedig a rutin klinikai gyakorlat során a mozgásszervi betegek állapotának rögzítésére és nyomon követésére, továbbá populációs szintű felmérésekben a hazai lakosság mozgásszervi egészségének vizsgálatára. Az így kapott eredmények megteremtik többek között a hazai betegek nemzetközi összehasonlításának lehetőségét. Az eszköz alkalmazása továbbá minőségbiztosítási célokat is szolgálhat a jövőben, mivel kiválóan alkalmazható a mozgásszervi betegeket célzó egészségügyi szolgáltatások eredményességének felmérésére, illetve az egyes szolgáltatások hatékonyságának akár intézmények közötti összehasonlítására. Ezáltal a hazai vizsgálat eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak mind a klinikai, mind pedig az egészségpolitikai döntések meghozatalához.

Az eredeti angol nyelvű közlemény a következő linken érhető el: https://bmcmusculoskeletdisord.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12891-022-05716-9

Hivatkozás:

Hölgyesi Á, Poór G, Baji P, Zrubka Z, Farkas M, Dobos Á, Gulácsi L, Kovács L, Péntek M. Validation of the Musculoskeletal Health Questionnaire in a general population sample: a cross-sectional online survey in Hungary. BMC Musculoskelet Disord. 2022 Aug 13;23(1):771. doi: 10.1186/s12891-022-05716-9.

A fenti témára épül a Magyar Közgazdasági Társaságban (MKT) működő Egészség- és egészségügy-gazdaságtan Szakosztály alábbi linken látható videója, amelyik a 60. Közgazdász Vándorgyűlés alkalmából készült. 
A beszélgetésben részt vettek a HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont munkatársai Prof.Gulácsi László moderálásával: Prof.Péntek Márta, az MKT Egészség- és egészségügy-gazdaságtan szekció elnöke, az MTA doktora, egyetemi tanár; Dr.Zrubka Zsombor egyetemi docens, a HECON vezetője és Dr.Szabó István egyetemi docens, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese.

A betegközpontú egészségügyi ellátás egyik fő eleme a beteg bevonása az egészségével kapcsolatos döntésekbe (angol szakszóval: shared decision making). A közös döntéshozatal alapvető igény az egészségügyi ellátás során és számos orvosi szakmai irányelv a fő általános alapelvei között rögzíti ennek szükségességét. Intenzív tudományos kutatások folynak ezen a téren. A megosztott döntéshozatalhoz elengedhetetlen, hogy a beteg jól informált legyen a betegségéről, a lehetséges terápiákról és azok várható eredményeiről, kockázatairól, mindezeket értse meg, képes legyen kommunikálni róla és alkalmazni a kezelésében való együttműködése során. Ugyanennyire fontos, hogy az orvos is megismerje a beteg elgondolásait, preferenciáit, az egészségével és a terápiákkal kapcsolatos szubjektív várakozásait, az egészségügyi ellátással és az elért eredményekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ehhez egyrészt megfelelő, valid mércékre van szükség, amelyekkel megbízhatóan fel lehet mérni és követni bekövetkező változásokat a beteg szemszögéből nézve. Továbbá, megbízható információ forrásokra és az információs szerzést, megértést és kommunikálást segítő eszközökre van szükség. Az internet alapú döntéshozatalt támogató eszközök, a fejlett műszaki technológiák és informatikai megoldások ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a megosztott döntéshozatalban az egészségügyben.

Az International Shared Decision Making Conference 2022 alkalmából egy különszám jelent meg a ZEFQ szakfolyóiratban (https://www.zefq-journal.com/issue/S1865-9217(22)X0005-6), melyben nemzetközi körképet adnak a betegközpontú egészségügy és a beteggel megosztott egészségügyi döntéshozatal helyzetéről az egyes országokban.

Magyarországról az Egészségügyi Közgazdaságtani Kutatóközpont (HECON, EKIK, ÓE) közreműködésével készült egy összefoglaló, amely itt található: https://www.zefq-journal.com/article/S1865-9217(22)00065-4/fulltext

Prof. Péntek Mártát, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központon belül működő Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) vezető munkatársát megválasztották a svájci székhelyű Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége (European Alliance of Associations for Rheumatology, EULAR) Kutatási Bizottsága újonnan alakult Epidemiológiai és Népegészségügyi Kutatások Albizottságába. Az EULAR képviseli az európai reumatológiai tudományos társaságokat.

A neves szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport az EULAR Kutatóközponton belül két izgalmas kutatási projektben vesz részt: egy „Reumatológiai és Mozgásszervi Betegregiszter”, illetve a „RheumaFacts” elnevezésű adattár létrehozásában, amely frissített, naprakész adatokat biztosít a reumatológiai és mozgásszervi betegségekről (egészségi állapot, gazdasági vonatkozások, betegségteher, ellátás, egyenlőtlenségek, kutatási igények) Európában.

A kutatócsoport feladata az új irányelvek kidolgozása is, mégpedig a szakértés, a kutatási infrastruktúra-fejlesztés, a képzés és oktatás a reumatológiai és mozgásszervi betegségek epidemiológiája és társadalmi vonatkozásai témakörökben.

Prof. Péntek Márta DSc megválasztása nemcsak komoly szakmai elismerés, hanem egy rendkívüli lehetőség az Óbudai Egyetemen zajló tudományos kutatások képviseletére ebben a magas presztízsű európai szakmai szervezetben, és a nemzetközi kutatás-fejlesztési kapcsolatok bővítésére.

Az egészségiparban az innováció olyan gyors, hogy a döntéshozók világszerte egyre gyakrabban kényszerülnek mérlegelni: az új kezelések, technológiák közül melyek finanszírozását tudja az egészségügyi költségvetés vagy egy egészségbiztosító felvállalni. Az egészségügyi közgazdászoknak pedig napjainkban egyre gyakrabban kell választ adniuk arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy mennyibe is kerül az egészségünk.

Ez alapozta meg az Óbudai Egyetemen, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központban működő HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont legfrissebb kutatását, mely során új módszer lett kidolgozva a közel-keleti régió országai számára a hiányzó egészségügyi költségadatok megbecslésére. Gyakori probléma ugyanis, hogy egy-egy döntés meghozatalához egy adott országban nem állnak rendelkezésre megfelelő költségadatok. Ez különösen a gyorsan fejlődő, átalakuló egészségügyi rendszerekben tapasztalható, ahol az újonnan bevezetett terápiák értékeléséhez nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a múltból. A rendszerváltást követően átalakuló kelet-európai egészségügyi rendszerekben szerzett kutatási tapasztalatok, módszerek ezért értékesek lehetnek más régiók számára is.

A kutatás során a kutatóközpont munkatársai a régióból érkező hallgatókkal, gyakorló szakemberekkel és a terület nemzetközileg elismert vezető szaktekintélyével együttműködésben egy egyszerűen alkalmazható képletet dolgoztak ki, amely segítségével a régió országaiból származó költségek és az országok gazdasági teljesítménye segítségével a hiányzó költségadatok megbecsülhetők. Mindehhez a régióból közölt összes költségadat összegyűjtésére és szisztematikus elemzésére volt szükség. A képlet a gyakorló szakemberek számára ad segítséget ahhoz, hogy még minimális rendelkezésre álló adatból is a lehető legpontosabb költségbecslést készíthessék el. A kutatás egyben felhívja a figyelmet, hogy az esetek jelentős részében még az így elérhető legpontosabb becslések is csupán durva közelítésnek számítanak, ezért a fontos döntések esetén esetben mérlegelendő a megfelelő módszertannal elvégzett célzott kutatás elvégzése.

A digitalizálódó egészségügyi rendszerekben rengeteg adat keletkezik, melyek feldolgozásával, korszerű adatelemzési módszerek alkalmazásával egyre megbízhatóbb válaszok adhatók a felmerülő kutatási kérdésekre. Az egészségügyi költségek mérése különösen részletes, pontos adatgyűjtést igényel, mivel egy-egy beteg ellátása az általános ellátási szabályok ellenére beteg állapotától és az intézményi sajátosságoktól függően rendkívül változó lehet.

Az eredeti közlemény a rangos PharmacoEconomics folyóiratban jelent meg, és itt olvasható. https://link.springer.com/article/10.1007/s40273-022-01146-6

Zrubka Z, Péntek M, Mhanna L, Abu-Zahra T, Mahdi-Abid M, Fgaier M, El-Dahiyat F, Al-Abdulkarim H, Drummond M, Gulácsi L. Disease-Related Costs Published in The Middle East and North Africa Region: Systematic Review and Analysis of Transferability. Pharmacoeconomics. 2022 May 17. doi: 10.1007/s40273-022-01146-6